A „szójatej” a világ másik felén, Ázsiában a mindennapok itala, a nyugati térfélen már komolyan megoszlanak róla a vélemények. Mivel közismert, hogy a legtöbb szója génmódosított, a félelmek nem is alaptalanok, ráadásul nagyon magas az ösztrogén tartalma, amire különösen a fejlődésben levő gyermekeknek, a férfiaknak, de még a fogamzó korban levő nőknek sincs szüksége. A magas ösztrogénszint a szervezetben számos egészségügyi probléma forrása lehet különösen a nőknél. A szója sok olyan alkaloidát* tartalmaz, amelyek allergiás panaszokat is okozhatnak.
Ugyanakkor sokan – különösen a vegetáriánus étrend hívei – ragaszkodnak fogyasztásához, hiszen a szójával pótolni tudják az állati fehérjék mellőzése miatt kiesett fehérjék egy részét. Ennek oka pedig az, hogy a szója az egyetlen növényi termés, ami tartalmazza az összes esszenciális aminosavat, a fehérjék azon építőköveit, amelyeket szervezetünk nem állít elő, így azokat táplálkozás útján kell a szervezetbe juttatni.
Hatását az is befolyásolja, hogy milyen formában esszük a szóját: szójatej, tofu, szójaszósz, fehérjekivonat vagy szójaolaj – hogy csak a leggyakoribbakat említsük. A szója számos tápanyagot és a szervezetre ható anyagot tartalmaz, a szójabab eredeti összetételét pedig a feldolgozás módja jelentősen megváltoztathatja. A másik szempont a saját szervezetünk: milyen állapotban van az anyagcserénk és az endokrin rendszerünk.
Kiegyensúlyozott étrend részeként fogyasztva biztonságos és egészséges, nagy mennyiségben fogyasztva viszont már nehezen kiszámítható a hatása.
* Alkaloida: a növényi sejtek anyagcseréjének hulladékanyagai, amelyek nagy mennyiségben mérgezőek lehetnek.
https://www.vegital.hu/szojabab-bio-500g
